|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 14 találat | lapozás: 1-14 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Kontrát Károly 1999. július 21.Júl. 21-én, szerdán, a harmadik napon Tusnádfürdőn a meghirdetett program szerint Belügyi és igazságügyi együttműködés az EU integráció jegyében címmel kellett volna előadást tartania többek között Constantin Dudu Ionescu belügyminiszternek, Kontrát Károly magyarországi belügyminisztériumi politikai államtitkárnak és másoknak. Õket hiába várták, nem jöttek. A szerdai nap egyetlen előadását Az átmenet politikai kultúrája, a politikai kultúra átmenete témakörben tartották. Az előadói asztal mellett Renate Weber, az Alapítvány a Nyílt Társadalomért, Bakk Miklós politikai elemző, Alexandru Cistelecan irodalomkritikus és Major Tamás fideszes országgyűlési képviselő, a külügyi bizottság tagja foglaltak helyet. Bakk Miklós előadásában jellemezte a hazai politikai életet, beszélt nyílt és rejtett politikai stratégiákról. A nyílt stratégiák közé olyan elemek tartoznak, amik olykor nem is tudatosak, de mozgató erejük van. A rejtett stratégiák fő jellemzője a bürokrácia, mint a doktrinális állam megőrzésére tett törekvés oly módon, hogy az elit megőrizze hatalmát. Az előadó a romániai pártokat posztkommunista, történelmi és RMDSZ kategóriákba sorolta. Az első csoportba olyan pártok tartoznak, amelyek nem tudnak szembenézni a változásokkal. A történelmi pártokat az állam iránti vonzódás motiválja. E pártoknál nem képzelhető el a szubszidiaritás elve. Az RMDSZ - Bakk Miklós szerint - saját társadalma fele fordul és három fő jellemzője van: politikai szervezet, a román politikai életben való részvétel biztosítása, ugyanakkor kezdetben a mozgalmi szerepe is igen fontos volt, és helyettesítette a romániai magyar civil szférát. Alexandru Cistelecan szerint az RMDSZ nagyon szerencsés helyzetben volt és van, ám az általa kidolgozott prioritások egy közösségre irányulnak és csak utána következnek az országos programok. Renate Weber előadásában kitért a titkosszolgálat legutóbbi néhány akciójára és elítélte a román sajtó azon részét, amely a székelyudvarhelyi ügy kapcsán azt tolta előtérbe, hogy magyarokat érintett. Szerinte a "vélemények nem lehetnek alkotmányellenesek, csak a cselekedetek. " Kiadják a tábori napilapot: Tusványos Press 99. /Jubileumi Bálványosi Nyári Szabadegyetem - szerda. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./1999. szeptember 1.Németh Zsolt külügyi politikai államtitkár Budapesten az MTI-nek nyilatkozott. A Tőkés László püspök által felvetett partiumi keresztény egyetem nagyon fontos szerepet tölthet be a romániai magyar felsőoktatásban - mondta. Az erdélyi magyar szakértőknek és a magyarországi kormányzati szerveknek az elkövetkező hetekben kell konzultálniuk az erdélyi egyetem létrehozására felhasználható kétmilliárd forint hasznosításáról. Szeptemberben és októberben ülésezik majd a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) újabb ülésének előkészítését végző hét szakértői bizottság, melyek elnökeit a magyar külügyi tárca vezetése már kijelölte. A MÁÉRT februárban alakult meg, s második ülésére várhatóan az idén novemberben kerül sor. A kulturális bizottságnak Várhegyi Attila, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának politikai államtitkára, az oktatási bizottságnak Gál András Levente miniszteri biztos, a gazdasági bizottságnak Balás Péter, a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára, az egészségügyi és szociális bizottságnak Õry Csaba, a Szociális és Családügyi Minisztérium politikai államtitkára, az állampolgársági és önkormányzati bizottságnak Kontrát Károly, a Belügyminisztérium politikai államtitkára, az európai uniós integrációval foglalkozó bizottságnak pedig Dienes-Oehm Egon, a Külügyminisztérium Integrációs Államtitkárságának helyettes vezetője lesz az elnöke. A Magyar Állandó Értekezletre továbbra is azok a szervezetek kapnak meghívást, amelyek parlamenti képviselettel rendelkeznek. /Németh Zsolt nyilatkozata. Kétmilliárd az erdélyi magyar egyetemre? = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 2./1999. november 12.Nov. 11-én megkezdődött Budapesten a Magyar Állandó Értekezlet /MÁÉRT/ ülése. A nemzeti érdek és a határon túli magyarok nemzeti érdekeinek összehangolása és ezek érvényesítése a Magyar Állandó Értekezlet célkitűzése - jelentette ki köszöntőjében Tőkés László. A MÉRT résztvevőit levélben köszöntötte Göncz Árpád köztársasági elnök: "percig sem vitás, hogy a határon kívül és a határon belül élő magyarok alapvető érdeke azonos és magába foglalja a közös nyelvi eredetből és kultúrából fakadó hagyományaink ápolását, építését, a kulturális együttműködést." Göncz Árpád kettős kötődésről beszélt: "egyfelől azt, hogy a Kárpát-medence valamennyi országában élő magyarság közös érdeke a Magyar Köztársaság boldogulása, tekintélye, jóléte és békéje, másfelől azt, hogy mindegyikük érdeke annak az országnak a jóléte és békéje is, amelyben él." Németh Zsolt politikai államtitkár elmondta: a MÁÉRT létrehozásával sikerült tisztázni a viszonyokat, átlátható és világos struktúra jött létre a különböző magyar szervezetek között. /Magyar Állandó Értekezlet. Őszintén beszélni a problémás kérdésekről. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./ Mára helyreállt a Magyarország három fő külpolitikai célkitűzései közötti egyensúly és új minőségű szomszédkapcsolatok alakultak ki - közölte az államtitkár. - Magyarország határozottan kiáll a vajdasági magyar pártok egységes, hármas autonómia-koncepciója mellett. Nagy jelentőségű eseménynek nevezte, hogy november 4-én az USA szenátusa egyhangúlag elfogadta azt a törvényjavaslatot, amelynek egyik cikkelye a vajdasági magyarok által kidolgozott autonómia-koncepció támogatására szólítja fel az amerikai kormányzatot. Németh Zsolt leszögezte: a romániai magyarság megmaradásának alapvető feltétele a romániai magyar anyanyelvű oktatás teljes spektrumának megteremtése. - Továbbra sem mondunk le az állami magyar egyetem létrehozásáról, hangsúlyozta. A magyar kormány támogatja az erdélyi történelmi egyházak kezdeményezését egy alapítványi egyetem létrehozására. A szlovákiai magyarok helyzetével összefüggésben kijelentette: a kisebbségek hivatali nyelvhasználatáról szóló törvény elfogadásának módja azt jelzi, hogy a szlovák politikai életben mélyek a magyarellenes reflexek. A kárpátaljai magyarok helyzete nehéz, tavaly hatalmas árvíz is sújtotta az ott élőket. A nagymértékű elvándorlás megállítására a magyar kormány igyekszik segíteni a kárpátaljai magyarok szülőföldjükön való megmaradását és gyarapodását. - A kormány kiemelt támogatást nyújt a beregszászi főiskolának és komoly forrásokkal segíti körülbelül 12 ezer ember termőföldhöz jutását. Előrehaladottak a magyarországi munkavállalási feltételek javításáról szóló tárgyalások is. Németh Zsolt végül elmondta: "az ezredforduló elhozta annak lehetőségét, hogy mozaiknemzetből szerződéses nemzetté váljunk". - Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának tiszteletbeli elnöke vitaindító előadásában hangsúlyozta: Az értekezlet egyik legfontosabb kérdése a határon túli magyarok magyarországi jogállásának rendezése. Tudatosítani kell, hogy az "értekezlet asztalánál jogon belüliek és jogidegenek ülnek együtt". - A kérdés az, hogy lehet ezt a különbséget eltüntetni. - Németh Zsolt elmondta, hogy a nov. 11-i, délutáni zárt ülésen Dienes Egon az integráció kérdéseiről tájékoztatta a résztvevőket, Kontrát Károly az önkormányzati és állampolgári ügyekről beszélt, míg Őry Csaba a szociális és egészségügyi kérdésekről tájékoztatta a résztvevőket. Várhegyi Attila, a kulturális szakbizottság elnökeként a határon túli magyarság legidőszerűbb kérdéseit említette meg és Deutsch Tamás miniszter az ifjúsági ügyekről számolt be. Fónagy János az ülésen a Magyarország és a szomszédos országok közötti gazdasági kapcsolatok megerősítésének fontosságát emelte ki. /Magyar Állandó Értekezlet: Mozaiknemzetből szerződéses nemzetté válunk? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./ Nov. 12-én a MÁÉRT-konferencia zárt ülését követő sajtótájékoztatón Martonyi János magyar külügyminiszter kijelentette: Eredményesen és sikeresen zárult le a második Magyar Állandó Értekezlet. A legnagyobb vitákat kiváltó kérdéskörök, amelyekben továbbra sincs egyetértés, a státustörvény, a határon túli magyarok jogállásának kérdése, illetve a külföldön élő magyar állampolgárok választójogának kérdései voltak. A külföldön élő magyar állampolgárok választójogának kérdésében a kormányzó pártok és a MIÉP szerint a világban bárhol élő magyar állampolgároknak rendelkeznie kellene ezzel a joggal, míg az MSZP és az SZDSZ ezt ellenezte. Hozzátette: a magyar kormány a konszenzus érdekében eltekintett ettől a mondattól a nyilatkozatban. /MÁÉRT Konszenzus megoldás született Nagy vitákat váltott ki a státustörvény és a külföldön élő magyarok szavazati joga. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./ Nov. 12-én zárónyilatkozat elfogadásával ért véget a Magyar Állandó Értekezlet. A dokumentum indítványozta, hogy a magyar kormány kezdeményezze a kisebbségben élő magyarok anyaországi különleges jogállásának törvényi szabályozását. Aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy továbbra is fennáll a határon túli magyar közösségek veszélyeztetettsége, lásd romániai vonatkozásban a nacionalista erők fokozott aktivitását Erdélyben, a kolozsvári magyar főkonzulátust ért atrocitásokat, vagy az Agache-ügyet. A MÁÉRT résztvevői - többek között - történelmi jelentőségűnek tartják az erdélyi magyar egyetemre szánt magyar országi támogatást. A vita során az MSZP-s és SZDSZ-es politikusok támadták a határon túli magyarok különleges anyaországi jogállásának törvényi szabályozására vonatkozó javaslatot. Végül minden politikai tényező elfogadta, hogy a határon túli magyarok olyan nemzetrészt képviselnek, amely megkülönböztetett státust kell hogy élvezzen. - A határon túli magyarok képviselői történelmi jelentőségűnek tartják az erdélyi önálló magyar egyetem létrehozását célzó magyarországi támogatás szereplését a 2000. évi költségvetési tervbe. /Székely Kriszta: Különleges státus a határon túli magyaroknak. Takács: érdekünk a magyar parlamenti pártok közti konszenzus. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./2006. október 26.Megosztott a közvélemény abban is, hogy melyik fél okozta az indulatok elszabadulását: a Medián által megkérdezettek 41 százaléka szerint a rendőrség provokálta a tüntetőket, 38 százalék szerint pedig fordítva. A megkérdezettek 72 százaléka tartja elítélendőnek, hogy megzavarták október 23-át, mert „az évfordulón együtt kellett volna ünnepelnie az országnak”, 25 százalék szerint pedig „nem csoda, hogy elszabadultak az indulatok, hiszen épp ’56 szelleme vitte utcára az embereket”. A parlamentben a szocialista kormányfő Orbán Viktort és a Fideszt tette felelőssé, a Fidesz szónokai Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, az MDF pedig Gyurcsányt és Orbánt is. Kontrát Károly fideszes országgyűlési képviselő bejelentette, az október 23-án történt „törvénytelen rendőrterror” feltárására a Fidesz dokumentációs központot hoz létre, ahova várják mindazon magyar és külföldi állampolgárok bejelentéseit, akik október 23-án Budapesten „törvénytelen rendőri támadásnak voltak kitéve”. Az Astoria környékén október 23-án megsérült fideszes országgyűlési képviselő, Révész Máriusz bejelentette, mégis feljelentést tesz a vele szemben foganatosított rendőri fellépés miatt. Eredetileg ez nem volt szándékában. „Az ügyet az én feljelentésem nélkül is ki kellett volna vizsgálni, de Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány úr arrogáns magatartása meggyőzött arról, hogy az egyetlen út a feljelentés marad” – nyilatkozta Révész Máriusz. Hangsúlyozta, az ügy kivizsgálását nem a maga érdekében kéri, mert semmiféle elégtételt nem jelentene számára annak a rendőrnek a megbüntetése, aki eltörte a lapockáját vagy a másiké, aki fejbe vágta, azonban mindenkinek, akit sérelem ért, fel kell lépnie annak érdekében, hogy ilyesmi ne fordulhasson elő még egyszer Magyarországon. „Nem a tüntetőkkel és nem a megemlékezőkkel szemben történt a rendőri fellépés, mert nem lehet így nevezni azokat a csoportokat, amelyek engedély nélkül demonstrálnak, akik szúró-vágó fegyvereket, Molotov-koktélokat, vasgolyókat tartanak maguknál, akik köveket dobálnak, tömegközlekedési eszközöket állítanak meg és fordítanak keresztbe az utcán, akik múzeumi tárgyakat, nevezetesen egy harckocsit indítanak be, akik végigpusztítják Budapest belvárosát” – nyilatkozta Nyakó István, az MSZP szóvivője. Hangsúlyozta, a rendőrség 23-án éjszaka tette a dolgát, végezte törvényes kötelességét. /Guther M. Ilona: Folyik az egymásra mutogatás. Nincs felelőse az október 23-i budapesti zavargásoknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./2010. december 3.Felnőnek a gyerekekAlkotmány és sajtó – a rémálom kezdete Megyesi Gusztáv, Élet és Irodalom Jó hír az alkotmányozás kedvelőinek: elkapták végre azt a hivatali dolgozót, aki 34 oldalas, egész estét betöltő alkotmányjavaslatot tett fel a Köztársasági Elnöki Hivatal honlapjára nyilvánvalóan azzal a céllal, hogy szellemileg megsemmisítse Schmitt Pált. Neve egyelőre ismeretlen, csak annyit tudni róla, hogy a kommunisták beépített embere volt, ám most elnyerte méltó büntetését: forró szurokba mártották, tollban hempergették, majd kidobták a Sándor-palota ablakán; ez se fog többé alkotmányozni. Ezzel egyszersmind az is kiderült, hogy nem Kontrát Károly lánya írta a dolgozatot. Tudni kell, hogy a sajtó napokon át olyan hírt terjesztett, miszerint a belügyi államtitkár lánya készítette a javaslatot az elnöki hivatal munkatársaként. Az opusról két héttel ezelőtt Kovács kollegának már volt szerencséje értekezni ezen a hasábon, a magunk részéről legfeljebb annyit tennénk hozzá, hogy egyedül a kaposvári püspököt sajnáljuk, aki heteken át könyörgött térden állva az elnöki hivatalnak, hogy feltétlenül vegyenek fel egy írni-olvasni tudó embert a hivatalba nyelvi szöveggondozásra, továbbá, ha lehet, ne a jóistentől eredeztessék az alkotmányozás jogát. Ennek ellenére csak-csak bekerült a szövegbe, hogy maga az Úr fog alkotmányozni tavasszal, úgy is, mint a létezőt önmagában megtestesítő örök, tökéletes és változatlan szubjektumnak, az abszolutóriumnak (!) az ura, amit egyedül Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár appercipiált kellőképpen, azt véve ki az Úr üzenetéből, hogy ezután jobban a körmére kell nézni a végzős egyetemistáknak. Azon egyébként, hogy a köztársasági elnök elhatárolódott a tanulmánytól, sőt letagadta még azt is, hogy hallott valaha is alkotmányozásról, egyáltalán nem lepődött meg a közvélemény, ugyanis Schmitt Pál még soha semmiért nem vállalta a felelősséget, ezért is rajonganak érte a magyar sportvezetők és olimpiai mozgalmárok: a saját megtestesülésüket látják benne. Ettől függetlenül megjegyezzük, hogy az elnök nem akkor határolódott el, nem akkor kezdett nem hallani soha a tanulmányról, amikor az fölkerült a világhálóra, és a hivatalban már élénken vitáztak róla, hanem amikor kiderült, hogy galaktikus méretű marhaságok vannak benne; ha a sajtó nem robbantja ki a botrányt, ma már az egész textúra úgy, ahogy van, minden közhivatalban ki van lógatva a Nenyi mellé. Kontrát államtitkár mindenesetre bejelentette, hogy sajtópert fontolgat mindazon orgánumok ellen, amelyek hírül adták, hogy az ő lánya írta a tanulmányt. Mármost ez igen érdekes. Azt ugyebár tudjuk, hogy Kontrát államtitkár lánya 25 éves, tehát nem karon ülő kisgyermek, sőt már nem is fiatalkorú, ráadásul friss diplomás jogászként lett Schmitt Pál beosztottja, hogy van az tehát, hogy az apja akar perelni helyette. Mi magunk ugyan elég régen voltunk huszonévesek, ám így is rémlik, mintha társaink ebben a korban már bírtak annyi önállósággal, hogy nem az apjukhoz vagy a nagybácsihoz szaladtak, amikor bármi sérelem érte őket, hanem önkezűleg kezdtek el pofozkodni, végső esetekben keresetet írni, különben hülyegyereknek nézték volna őket. Ráadásul itt egészen téves helyzetértékelésről van szó. Nem az a kérdés ugyanis, hogy ki írta a dolgozatot, mert bárki írta is, autentikus képet festett az elnöki hivatalban uralkodó mentalitásról és színvonalról, a hely szelleméről, amely az egy és oszthatatlan schmittpálságot közvetíti a világ négy tája felé. Ellenben hogy van az, kérdezhetnénk nagy naivan, hogy Kontrát államtitkár lánya friss diplomásként azonnal a Köztársasági Elnöki Hivatal munkatársa, sőt osztályvezetője lett, mégpedig a panaszos és kegyelmi ügyek felelőseként. Kontrát államtitkár lányának tündöklő tehetsége és rátermettsége felől nincs kétségünk már csak a papa képességei okán sem, a kérdés csak az, hogy a diploma átvétele és a hivatali munkakezdés közötti pár hétben miféle jellegű alkalmi munkán szerezte meg az ifjú jogásznő azt a tapasztalatot és emberismeretet, melynek birtokában súlyos kérdésekben, netán tragédiákban fog majd javaslatokat tenni, sőt dönteni. Jó, mondhatja erre bárki, Petykó Adrienn, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnökének, Petykó Zoltánnak a lánya meg egyenesen főosztályvezető lett az agrárminisztériumban. Igen, de ő nem 25, hanem már 27 éves. Vagy Vitézy Dávid, akit ugyancsak 25 évesen neveztek ki a komplett fővárosi közlekedés teljhatalmú vezetőjének. Ami szintén igaz, csakhogy neki az apja és az anyja is fideszes potentát, hogy úgy mondjam, duplán kádergyerek, igazság szerint neki már 16 évesen vezérigazgatónak kellett volna lennie, és ne felejtsük el, ez az előőrs, még csak ezután jön majd a Fidesz-gyerekek áradata. A Kontrát család mindenesetre példát vehetne Schmitt Pál Péterről, aki Schmitt Pál unokaöccse, és épp a napokban nevezte ki őt Varga Mihály államtitkár a miniszterelnökség állományába személyesen Szijjártó Péter keze alá. Ő már megmutatta, hogy egymaga is megáll a lábán. A nyáron ugyanis az egyik honlap azt jelentette, hogy az akkor még házelnök Schmitt Pál unokaöccse, Schmitt Pál Péter lesz a Magyar Posta vezérigazgatója, ám kiderült, hogy az egy másik ember, aki ráadásul Schmidtnek írja a nevét. Ekkor az igazi Schmitt Pál Péter közleményt bocsátott ki, miszerint „a személyemet érintő hamis beszámoló nemcsak légből kapott, hanem azt a hamis látszatot kelti, hogy a Fidesz is olyan párt, mint az MSZP, vagyis a rokoni kapcsolatok és nem a szakmai hozzáértés alapján kerülnek felelős vezetői posztokra az emberek. Ezen kívül – a rokoni szálak emlegetésével – Nagybátyámat is belekeverik ebbe az olcsó, átlátszó, hamis játékba, nyilvánvalóan a felelős beosztásban lévő politikus lejáratásának szándékával”. Ami a mostani beosztását illeti, mélységes a csend, nincs szó rokoni szálakról, a Schmitt Pál nevének olcsó, átlátszó és hamis lejáratásáról, már csak azért sem, mert hiszen egyáltalán nem érdemtelen kinevezésről van szó. Sajtóinformációk szerint ugyanis Schmitt Pál Péter „2008-ban és 2009-ben több sajtóközleményt jegyzett a Polgári Fiatalok Egyesülete elnökeként”, aminél jobb ajánlólevelet elképzelni se tudunk miniszterelnökségi álláshoz, mindamellett szakmai előéletnek sem utolsó. Szerintünk a fiatalember alkotmányozásra érett. Új Magyar Szó (Bukarest) 2012. április 20.Gyülekezete megvédi Németh Zsolt apjátAz Erdélyi Gyülekezet elnöksége szerint a Jobbiknak a gyülekezet alapító lelkésze, Németh Géza elleni támadása mögött félreismerhetetlen a pártpolitikai elvakultság, és "leügynöközése" tipikus példája a bűnös és az áldozat felcserélésének. A közlemény Németh Gézát a kommunista diktatúrával szembeni ellenállás "legkarakteresebb" református lelkész személyiségének nevezi, aki 1956 után internáló táborba került, és 1971-ben megfosztották palástjától. A gyülekezet szerint Németh "leügynöközése" tipikus példája a bűnös és az áldozat felcserélésének. Tekintettel arra, hogy Németh Géza közel két évtizede meghalt, egyik fia, Németh Zsolt pedig a jelenlegi nagyobbik kormánypárt politikusa, e támadás mögött félreismerhetetlen a pártpolitikai elvakultság – áll a közleményben. Novák Előd, a Jobbik képviselője az állambiztonsági múltról kedden a parlamentben rendezett vitanapon kijelentette: a magyar egyházi felsővezetés kétharmada vállalta az állambiztonsági szolgálatot. A politikus név szerint említette Paskai László esztergomi bíboros-prímást, Bölcskei Gusztáv református püspököt, valamint Németh Zsolt külügyi államtitkár édesapját, Németh Géza református lelkészt, akivel kapcsolatban hozzátette: ha Németh Zsolt ezt tagadná, akkor szívesen nyilvánosságra hozzák az ezzel kapcsolatos bizonyítékokat. Kontrát Károly, belügyi államtitkár megalapozatlannak és tisztességtelennek tartotta Novák Előd megjegyzését, és visszautasította ezt az eljárást. Megjegyezte: Németh Zsolt már nincs a teremben ezért nem tud védekezni, és az elhunyt Németh Géza sem tudja megvédeni magát. MTI. Index 2012. október 24.Elhalasztották a döntést Románia és Bulgária Schengen-csatlakozása ügyébenAz Európai Unió elhalasztotta a döntést abban a kérdésben, hogy csatlakozhat-e Románia és Bulgária a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezethez – közölték szerdán Brüsszelben uniós diplomaták. Az EU-országok belügyekkel foglalkozó tárcavezetői csütörtökön ülést tartanak Luxembourgban. A napirenden szerepel ugyan a román és a bolgár Schengen-csatlakozás ügye, de az említett uniós források szerint „még nem jött el a döntés ideje". A kérdést jövő márciusban újra napirendre tűzik, ám ez még egyáltalán nem jelenti bizonyosan azt, hogy akkor már dönteni fognak. A csütörtöki tanácskozáson Magyarországot Kontrát Károly, a belügyminisztérium parlamenti államtitkára képviseli. Az immár többszöri halasztás oka az, hogy bár a két állam a külső határok védelmét illetően meghozta azokat a rendészeti intézkedéseket, amelyek teljesítése a schengeni övezethez való csatlakozás előfeltétele, több uniós ország kételkedik abban, hogy ténylegesen képesek-e eleget tenni a közös biztonságot szolgáló kötelezettségeiknek. Elsősorban Hollandia, de mellette – valamivel kevésbé kategorikusan – Németország, Franciaország, valamint több más tagállam is elégedetlen a korrupció, illetve a szervezett bűnözés elleni fellépés hatékonyságával – főként Bulgáriában, de Romániában is. Románia esetében az elmúlt hónapok Brüsszelig gyűrűző belpolitikai harcai többekben megingatták a jogállamiság szilárdságába vetett meggyőződést is. Az Európai Bizottság – az unió javaslattevő-végrehajtó intézménye – januárban készít újabb jelentést a román és bolgár „Schengen-érettség" témájában. Uniós diplomaták szerint e jelentés tartalmát erősen befolyásolja majd, miként ítélik meg a december 9-re kitűzött romániai parlamenti választások lebonyolítását.A két ország csak együtt csatlakozhat a schengeni zónához, mert arra semmilyen módon nem készültek fel, hogy csak az egyikük csatlakozása esetén megerősítetten védjék a román-bolgár határt, amely ebben az esetben „Schengenland" külső határa lenne. Kezdetben, a technikai felkészülés időszakában a bolgárok „húzták vissza" a románokat, mert késlekedtek a bolgár-török határ védelmének megerősítésével. Most inkább a Romániával kapcsolatos jogi kételyekre hivatkoznak egyes EU-országok, amikor tovább halasztják a schengeni övezet bővítését. A csatlakozáshoz ugyanis a tagországok egybehangzó egyetértésére van szükség. A magyar EU-elnökség alatt, 2011 első felében előállt olyan helyzet, amikor nyíltan egyedül a hollandok álltak ki a csatlakozás ellen, vagyis lényegében vétójogukkal éltek. MTI Erdély.ma 2013. június 4.A nemzeti összetartozás napjaOrszágszerte megemlékezéseket, ünnepségeket tartanak ma a nemzeti összetartozás napjának alkalmából. A fővárosi Magyarság Házában Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár nyitja meg az emléknap ifjúsági programjait. Áder János köztársasági elnök határon túli magyar fiatalokat fogad a Sándor-palotában. Este az Országház kupolatermében ünnepi koncertet tartanak, majd beszédet mond Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára. Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkot nemzeti emlékhellyé avatják, az ünnepségen beszédet mond Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár. Nyíradonyban Halász János kultúráért felelős államtitkár részvételével átadják a nemzeti összetartozás emlékhelyét, Jászberényben, a Tolna megyei Tamásiban és a főváros XVI. kerületében pedig Trianon-emlékművet avatnak. A karcagi református templomban Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter vesz részt a mécsesgyújtással egybekötött ünnepségen. Pécsett a vasasi templomkertben lévő Trianon-emlékműnél tartandó ünnepélyen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mond beszédet. Budapest III. kerületi önkormányzatának ünnepi rendezvényén Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szólal fel. Szentes Tamás főpolgármester-helyettes a József Attila Színházban a nemzeti összetartozás napja és a Határok nélkül Kárpát-medencei ifjúsági találkozó alkalmából rendezett ünnepi megemlékezésen mond köszöntőt. Balatonalmádiban Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára emlékezik meg a nemzeti összetartozás napjáról. A fővárosban a Nemzeti Jogvédő Szolgálat szervezésében a Magyar önrendelkezés, emberi jogok és jogvédelem a Kárpát-medencében címmel tartanak konferenciát mások mellett Morvai Krisztina független EP-képviselő és Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) országgyűlési képviselő részvételével. A nap folyamán sok más településen tartanak megemlékezést, koszorúzást, kulturális rendezvényt. Az országhatárokon túl a vajdasági Királyhalmán ünnepi szentmisét tartanak; ott és a Szabadkán folytatódó ünnepségen Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár mond beszédet. A nemzeti összetartozás napja alkalmából a Rákóczi Szövetség diákutaztatási programja keretében nyolcvan Kárpát-medencei középiskola több mint 2600 diákja utazhat legalább egy határ átlépésével egy másik magyar iskolához. Dörner György igazgató vezetésével az Újszínház küldöttsége Tamási Áron szülőfalujába, a romániai Farkaslakára utazik, hogy megkoszorúzzák a Trianon-emlékművet. Az Országgyűlés 2010. május 31-én döntött úgy, hogy a trianoni békeszerződés aláírásának napja, június 4. a jövőben a nemzeti összetartozás napja. MTI 2014. augusztus 28.Mire jó a magyar állampolgárság?Számos rémhír terjengett a kettős állampolgársággal kapcsolatban, mielőtt megszavazták volna az Országgyűlésben. Több mint négy évvel az egyszerűsített honosítás lehetőségének megadása után sem exodust nem váltott ki, sem a szociális rendszer felborulását nem okozta. Miután 2010. május 26-án a magyar Országgyűlés elfogadta a vonatkozó törvényjavaslatot, illetve annak 2011. január elsejei hatályba lépése után a belügyminisztérium, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal nagy figyelmet fordított a végrehajtás személyi és technikai feltételeinek megteremtésére, a kellő források biztosítására. A törvény elfogadása óta több eljárási változás is történt: a szabályokat a jogalkotó és a végrehajtó úgy igyekezett igazítani, hogy minél egyszerűbben, gyorsabban és többen tudják igénybe venni a kedvezményes honosítási eljárást. „Ma már gördülékenyen megy a munka. Egyszerűsítették a szabályokat a nem magyar állampolgár házastárs vonatkozásában is. Aki tíz éven át együtt él és megfelel a feltételeknek – beszél magyarul, és nem folyik büntetőeljárás ellene –, vagy aki öt éve együtt él és közös gyereke van a magyar állampolgárral, szintén igényelheti a kedvezményes magyar állampolgárságot” – vázolta Tusványoson Kontrát Károly, a belügyminisztérium parlamenti államtitkára. Kiemelte: a cél, hogy 2018-ig egymillió új magyar állampolgár tegye le az esküt. Negyvenszeres növekedés A nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár, Wetzel Tamás, aki az elmúlt négy esztendőben az egyszerűsített honosítás bevezetéséért, felügyeletéért felelős miniszteri biztosként tevékenykedett, elmondta: míg a magyar közigazgatás 2011 előtt évente átlagosan ötezer állampolgársági kérelmet fogadott, ez a szám rögtön az egyszerűsített honosítás első évében mintegy 200 ezerre emelkedett, és a tendencia azóta is töretlen. 2011 eleje óta nagyjából 650 ezren igényelték a magyar állampolgárságot, és körülbelül 600 ezren le is tették az állampolgársági esküt. Korábban 12 hónap volt az ügyintézési határidő, ami 3 hónapra csökkent, miközben a fő kérelmek mellett 5-6 millió kiegészítő iratkérelmet is elbíráltak. Wetzel szerint csak a nyári nagy mezőgazdasági munkák idején csökken némileg az érdeklődés. Eddig 92 külképviseleten és több mint 1200 magyarországi kérelemátvevő helyen nyújtottak be igényt. „Már az első héten négy kérelem érkezett Abu-Dzabiból. Először informatikai hibára gyanakodtak, de kiderült: egy Székelyföldről elszármazott család jelentkezett” – mesélte. Az egyszerűsített honosítási kérelmek 97 százaléka a Kárpát-medencéből érkezik, kétharmaduk Erdélyből, 17-18 százaléknyi Szerbia területéről és 8-9 százalék Kárpátaljáról. A jelenséget elsősorban az magyarázza, hogy az itt élő magyarság az, amely a háborúk nyomán elveszítette állampolgárságát. Aki vagy akinek a felmenője a diktátumok folyamán veszítette el állampolgárságát egyszerűsített honosítással, visszahonosítással szerzi meg a magyar állampolgárságát. „A nyugati diaszpóra tagjainak helyzete teljesen más, hiszen döntő többségük Magyarország területéről vándorolt ki, és soha nem is veszítették el a magyar állampolgárságot. Ha tehát Ausztráliából viszonylag kevés honosítási kérelem fut be, nem azt jelenti, hogy nem érdeklődnek az állampolgárság iránt, csak másfajta eljárással, úgynevezett állampolgárság megállapítási eljárással kell élniük, ami sokkal bonyolultabb és időigényesebb” – mondta el Wetzel Tamás. Emlékkönyv A legidősebb kérelmező 104 évesen New Yorkból kérte a magyar állampolgárságot mindjárt az első hetekben. „Tipikus közép-európai történet, egy személyben testesíti meg a kárpátaljai emberről szóló viccet, aki ki sem mozdult a falujából, mégis megélt öt állampolgárságot. Pál Imre bácsi, aki a Szovjetuniót elhagyva az amerikai állampolgárságot is megszerezte, 2011. március 15-én le is tette az esküt” – mesélte a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár. Az egyszerűsítés eredményeként a magyar állampolgárságú felmenőkkel nem rendelkező, de magyar kultúrához házastárson keresztül kapcsolódók is kérvényezhetik az állampolgárságot. Erre példa egy olyan, Székelyföldön élő török állampolgár, akinek felesége és három gyermeke magyar állampolgár. A török családapa az eskütétel után a Levente nevet is felvette. A szabályok szigorúak, hogy ne történhessenek visszaélések. Ha alapos indok merül fel, a megszerzést követően még 10 évig bármikor visszavonható az állampolgárság. Eddig közel 20 ezer kérést utasítottak vissza a magyar nyelvtudás hiánya, büntetett előélet, illetve más okok miatt. Lukács Bence csíkszeredai konzul szerint nemcsak Ausztráliából kérik érzelmi okokból a magyar állampolgárságot az egyszerűsített honosítás keretében, Csíkszeredában is ez a legfontosabb érv. Nagyon kis számban fordul elő, hogy az állampolgárságból a kérelmező gazdasági vagy egyéb előnyt kíván kovácsolni. Abban az emlékkönyvben, amelybe az eskütétel után írhatnak a friss állampolgárok, a következők a legjellemzőbb üzenetek: „Köszönöm a szüleim és nagyszüleim nevében is, akik már nem élhették meg ezt a pillanatot.”, vagy „Köszönöm Magyarországnak, hogy magáévá fogadott a sok történelmi hányattatás után is.” Lehetséges előnyök Hogy miben jelenthet előnyt a magyar állampolgárság? Köztudott, hogy például Amerikába a magyar állampolgároknak – a románokkal ellentétben – nem kell vízumot kérniük, és az is, hogy a magyar útlevélnek nagyobb a presztízsértéke. De az állampolgárság a munkavállalás bizonyos területein is előnyt jelenthet. Annak ellenére, hogy Magyarország és Románia egyaránt uniós tagállam, bizalmas ügykezelői munkaköröket és a közszolgálati vezető beosztásokat Magyarországon kizárólag magyar állampolgárok tölthetnek be. Ez is fontos érv az újonnan létesült magyar állampolgársági jogviszonyok mellett. Nyugdíj tekintetében pedig biztosítási jogviszony szükséges ahhoz, hogy valaki Magyarországon ilyen ellátást kaphasson. Ha például valaki Romániában és Magyarországon is töltött szolgálati időt, akkor arányosan kapja a nyugdíjat mindkét országból. Míg utazási kedvezmények nem járnak a magyar állampolgársággal, a magyar igazolvánnyal igen. Így akinek megvan a státustörvény értelmében kibocsátott kis zöld könyvecskéje, igénybe veheti az azzal járó jogosítványokat. Az egészségügyi ellátásban az európai egészségbiztosítási kártya vehető igénybe uniós ország polgára esetén, ami az állami ellátórendszerben érvényesül, és ezzel lehet ellátást kapni. Fontos terület a választások: több mint száz év után először április 6-án vehettek részt a történelmi Magyarország területén élők magyarországi választásokon. Ekkor országos listára voksolhattak. Wetzel Tamás és Kontrát Károly is kiemelte: ma látszik igazán, hogy a 2004 decembere körüli kampányban mennyi megalapozatlan félelem, rémhír hangzott el, és milyen manipuláció folyt. Magyarország szociális ellátórendszere nem omlott össze, a nyugdíjat nem vették el az emberektől, százezer számra nem indulnak el az emberek. A kettős állampolgárság nem destabilizálta a térséget, sokkal inkább stabilizáló erejű. Hasznos tudnivalók A magyar állampolgárság és a magyar igazolvány nem zárják ki egymást. A magyar igazolványt csak abban az esetben kell leadni, ha valaki állandó magyarországi lakcímre tesz szert. Romániai lakcímmel magyar állampolgárként megtarthatjuk a magyar igazolványt, és használhatjuk annak kedvezményeit. Magyar igazolványt továbbra is lehet kérelmezni. A magyar állampolgársággal kapcsolatos ügyintézés az iratok benyújtásától számítva nagyjából három hónapot vesz igénybe, ezután következik az ünnepélyes eskütétel és a hivatalos okiratok (lakcímkártya és honosítási okirat) átvétele. Sokan tévesen gondolják a romániai címet tartalmazó lakcímkártyáról, hogy személyazonosító okmánynak számít: sem a lakcímkártya, sem a honosítási okirat nem alkalmas például határátlépésre, ahhoz fényképes személyazonossági okmány szükséges. Ez az unión belül lehet személyi igazolvány vagy útlevél. A magyar állampolgárság megszerzése nem jelenti magyar személyi igazolvány kézhezvételét. Magyar személyazonosító igazolványt csak azok kaphatnak, akik rendelkeznek magyarországi lakhellyel. A magyar állampolgárság megszerzése nem jelenti automatikusan a magyar útlevél megszerzését sem. A magyar útlevél igénylésének viszont előfeltétele a magyar állampolgárság, tehát az útlevelet csak akkor lehet külön eljárásban igényelni, ha a kérelmező már magyar állampolgár (megkapta a honosítási okiratot, letette az állampolgársági esküt). Az útlevelet a kérelmezéstől számítva általában két hét múlva kézhez kaphatja a külhoni magyar állampolgár. Külhoni magyar állampolgárként külföldön fordulhatunk a magyar külképviseletekhez is, a kettős állampolgár saját döntése, hogy idegen országban melyik állampolgárságnak megfelelő képviselethez fordul probléma esetén. Az 1963-as bécsi egyezmény értelmében tehát például Németországban kettős állampolgárként fordulhatunk akár a magyarországi külképviselethez is. Kivételt képez a szabály alól az az ország, ahol az állampolgár él. Vagyis romániai magyarként Romániában – hiába rendelkezik magyar állampolgársággal is –, nem kérhet a magyar külképviselettől segítséget: az alapállampolgárság, azaz a román számít. Az egyszerűsített honosítási eljárás honlapján (allampolgarsag.gov.hu) számos gyakran ismétlődő kérdésre megtalálható a válasz, illetve tájékozódhatunk jogainkról és kötelességeinkről is. Dénes Ida, Erdélyi Napló (Kolozsvár) 2015. július 25.Gyorsabban kapnak útlevelet a határon túl születő magyar állampolgárokA magyar kormány meghozta a szükséges döntéseket ahhoz, hogy a kedvezményes honosítással magyar állampolgárságot nyert külhoniak külföldön születő gyermekei is napok alatt megkaphassák a magyar útlevelet – jelentette ki a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) pénteki pódiumbeszélgetésén Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára. Amint az állampolgárság igénylésében segítséget nyújtó irodahálózat egyik vezetője jelezte, jelenleg 7-8 hónapba telik, amíg egy újszülött anyakönyve és útlevele eljut a szülőkhöz. Kontrát Károly kijelentette, a probléma hamarosan meg fog oldódni. Az államtitkár célként fogalmazta meg, hogy a külhoni magyaroknak juttatott kedvezmények az ország teljesítőképességéhez igazítottan bővüljenek, és ezáltal erősödjön a kötelék a külhoni magyarok és Magyarország között. Wetzel Tamás, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára elmondta, 750 ezer kedvezményes honosítási kérelmet regisztráltak eddig, és mintegy 700 ezer kérvényező már le is tette az állampolgársági esküt. Azt is hozzátette, hogy a tavalyi magyarországi választások óta visszaesett a kérvényezők száma, és immár a magyar konzulátusok képviselőinek kell a kevésbé mobilis igénylőket megkeresniük. A helyettes államtitkár problémaként említette, hogy a határon túli magyar állampolgárok nem jelentik a magyar hatóságok számára is a születéseket, elhalálozásokat. A határon túl egy kicsit vakok vagyunk, nem látjuk, amikor valaki meghal, valaki házasságot köt és felveszi a férje nevét, elköltözik, vagy külföldön vállal munkát” - fogalmazott Wetzel. Hozzátette, a magyar adminisztrációnak arra kell felkészülnie, hogy folyamatosan tudjon foglalkozni a külhoni magyarok ügyes-bajos dolgaival. Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke elmondta, a külhoni állampolgároknak csak közel egyharmada regisztrált a választási irodánál, és a regisztrációs kérelmek száma erősen megcsappant a tavalyi magyarországi választások óta. Az elnök elmondta, annak a lehetővé tételét kezdeményezte, hogy levélben kereshessen meg valamennyi esküt tett állampolgárt, hogy kérje felvételét a választói névjegyzékbe, vagy ha ezt már megtette, akkor jelezze a neve vagy címe esetleges változását. atv.hu/MTI tiszanews.org.ua 2015. július 27.Hiánypótló támogatást jelentett be a magyar kormányTöbb ezer, határon túli magyar volt hadiözvegyet és hadiárvát érinthet az a juttatás, amelyről a közelmúltban a magyar Országgyűlés által elfogadott törvénymódosítás rendelkezik – jelentette be Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára pénteken. Az államtitkár kiemelte: a juttatást a határon túliak a fővárosi kormányhivataltól igényelhetik; ha magyarországi lakóhellyel nem rendelkeznek, a hadigondozás iránti kérelmét az érintett lakóhelye szerinti államban működő, e feladatra kijelölt magyar diplomáciai és konzuli képviseleten is benyújthatják, amelyet a képviselet továbbít. A kérelembe bele kell írni a családtag nevét, elesése, eltűnése, hadifogságban történő elhalálozása idejét, helyét, utolsó ismert lakóhelyét. A jogosultságot okiratokkal vagy tanúkkal lehet igazolni. Az igénylésekkel már a nyár folyamán felkereshetők lesznek a kormányhivatalok. Az iratokat a kormányhivatalok megvizsgálják, és döntenek a jogosultságról. A juttatást a nyugdíjjal együtt folyósítják majd, annak összege az öregségi nyugdíj minimális összegének 30 százaléka, jelenleg 8850 forint. A törvénymódosítás hatálya azokra is vonatkozik, akik a világháborút lezáró békeszerződés miatt elveszítették magyar állampolgárságukat – jelezte. Rétvári Bence úgy fogalmazott, hogy a törvénymódosítással Magyarország 70 éves adósságát rendezi. Rétvári Bence kiemelte: ez az első olyan törvény, amely a határon túli területeken élő, de egykor a magyar királyi honvédségben harcoló katonák leszármazottaira, rokonaira is vonatkozik. Ezáltal Kárpát-medencei térben gondolkodik, és nemcsak az országhatárokon belül. Kontrát Károly, a belügyminisztérium parlamenti államtitkára Tusványoson bejelentette: a magyar kormány meghozta a szükséges döntéseket ahhoz, hogy a kedvezményes honosítással magyar állampolgárságot nyert külhoniak külföldön születő gyermekei is napok alatt megkaphassák a magyar útlevelet. Amint az állampolgárság igénylésében segítséget nyújtó irodahálóz egyik vezetője jelezte, jelenleg 7–8 hónapba telik, amíg egy újszülött anyakönyve és útlevele eljut a szülőkhöz. Kontrát Károly ígérete szerint a probléma hamarosan meg fog oldódni. Wetzel Tamás, a miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára elmondta, 750 ezer kedvezményes honosítási kérelmet regisztráltak eddig, és mintegy 700 ezer kérvényező már le is tette az állampolgársági esküt. Azt is hozzátette, hogy a tavalyi magyarországi választások óta visszaesett a kérvényezők száma, és immár a magyar konzulátusok képviselőinek kell a kevésbé mobilis igénylőket megkeresniük. A helyettes államtitkár problémaként említette, hogy a határon túli magyar állampolgárok nem jelentik a magyar hatóságok számára is a születéseket, elhalálozásokat. Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke elmondta, a külhoni állampolgároknak csak közel egyharmada regisztrált a választási irodánál, és a regisztrációs kérelmek száma erősen megcsappant a tavalyi magyarországi választások óta. Az elnök elmondta, annak a lehetővé tételét kezdeményezte, hogy levélben kereshessen meg valamennyi esküt tett állampolgárt, hogy kérje felvételét a választói névjegyzékbe, vagy ha ezt már megtette, akkor jelezze a neve vagy címe esetleges változását. Krónika (Kolozsvár) 2015. október 16.Váradi diákok az országgyűlés felsőházábanA Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat öt éve indult kezdeményezésének köszönhetően szerdán 11 váradi gyermek is részt vehetett a budapesti Országház felső termében zajlott V. Gyermek- és Ifjúsági Országgyűlés munkálatain. Hasznos tapasztalatokkal tértek haza. Szerda hajnal, negyed 6 óra körüli az időpont. Korainak és szokatlannak tűnhet egy átlagos gyermek számára ilyenkor a gyülekezés, de a csoportnak, mellyel Budapestre tartunk, nem átlagos II–V. osztályos gyermekek a tagjai (szinte valamennyien a 11-es suliba járnak, illetve szacsvays is van köztük), hanem olyanok, akik arra készülnek, hogy néhány óra múlva kérdéseket tegyenek fel a magyar országgyűlés felső házi termében magas rangú állami vezetőknek, közéleti személyiségeknek. És ezen a ponton ugorjunk vissza néhány hónapot a múltba. Még májusban hirdetett pályázatot a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Ha miniszter lennék címmel, melynek az volt a lényege, hogy a gyermekek feltehettek különféle kérdéseket azzal kapcsolatban, hogy milyen válaszokat várnak a tárcavezetőktől, államtitkároktól, valamint magától Orbán Viktor kormányfőtől a magyar országgyűlésben bizonyos témákban. Meg kellett tehát írják a kérdéseiket legkésőbb május 31-ig, ezeket pedig az illetékesek továbbították a Gyermekmentők budapesti irodájához. Körülbelül 110 kérdés érkezett be, a legtöbb a 11. számú Általános Iskolából, ahol Perecz-Simó Annamária tanító néni foglalkozott a Facebookon, illetve a Gyermekmentők oldalán meghirdetett pályázattal. A központi vezetőség végül kiválasztott mindegyik csoportból egy-két kérdést, Váradról pedig Szabó Patrik és Pál Antónia várhatta izgalommal azt, hogy miként fogja majd tudni interpellálni a miniszterelnököt, illetve a helyettesítésére kijelölt államtitkárt. Komoly kérdések Lassan megvagyunk mindannyian, így Szántó Ildikó, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat országos ügyvezető elnökének, Perecz-Simó Annamária tanító néninek és Lucaciu Ramóna aligazgató társaságában indulhat a kis társaság. A pihenővel tarkított út természetesen jó hangulatban telik, s szinte perce pontosan érkezünk az Alkotmány utcához, ahol az Országgyűlési Őrség egyik munkatársa fogad kedvesen bennünket, s kísér az Országház XII. számú kapujához. Ahogy arra számítani lehetett, nem vagyunk egyedül, hiszen közel 300 gyermek vesz még részt ezen az eseményen, nem csupán Magyarországról, hanem külhoni területekről is. Mindenki kedves és előzékeny velünk, tényleg zökkenőmentesen zajlik minden. Jól esik a kakaó, a túros táska és a gyümölcslé, amivel várnak bennünket. Minden rendben van tehát, itt az ideje, hogy a gyermekek elfoglalják helyeiket az amúgy egykamarás országgyűlés felsőházi üléstermében Hegedűs Viktória, a Gyermekmentő Szolgálat rendezvényszervezőjének segítségével, majd dr. Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat alapító elnöke tart eligazítást a szavazógombok használatáról. Elsőre nem minden világos – legalábbis erre enged következtetni, hogy a jelenlevők 33 százaléka örülne az ülés utáni verésnek –, de a második próbálkozás már sikerrel jár. Mint mondja, a cél, hogy a fiatalok is tudják: mindenki részt vehet az ország életében, lehet véleménye, és ez eljuthat a legmagasabb szintig. Interpellációk És eljön a pillanata annak is, hogy bevonuljanak az illusztris személyiségek, a megjelent 11 kormánytag csapatát (mások mellett Simicskó István, Pótápi Árpád, Kovács Zoltán, Fónagy János, Novák Katalin, Czunyiné Bertalan Judit, Rétvári Bence, Kontrát Károly ül az első sorban) főbíró, ombudsman és médiatanácsi tag egészíti ki. Kövér László házelnök (aki egyébként a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat vezetője is, tehát úgymond családi körbe jött) megjelenését felállással tisztelik meg az egybegyűltek, majd következhet két órán keresztül a kérdések özöne. Mivel különleges alkalomról van szó, megengedett néhány esetben a házszabálytól való eltérés is, hiszen normál körülmények közt például a házelnököt nem lehet interpellálni, illetve ha a kérdező elfogadja a választ, akkor a testület nem kell szavazzon. Bár lazább a hangulat, azért fontos, akár a felnőttek becsületére is váló kérdések hangzanak el, a megkérdezettek pedig szintén komolyan veszik a dolgukat, ami abból is kitűnik, hogy számon tartják, sőt, szinte versenyeznek, hogy ki büszkélkedhet azzal, hogy a legtöbb feleletét elfogadták. Olyan vitára alkalmas interpellációk hangzanak el, az Európai Uniótól kezdve, a magyar határokon átlépő menekülteken keresztül a magyar oktatási rendszer problémájáig, mint például: miért kell a képviselőknek szapulniuk egymást, vagy a sajtó kedvéért teszik ezt, és valójában haverok? Miért szabad hazudni és káromkodni a médiában? A rendőrök miért nem tudják regisztrálni a migránsokat? Miért sok a visszaélés az uniós pályázati pénzekkel? Milyen érvek szólnak a paksi atomerőmű továbbfejlesztése mellett? Mekkora Magyarország államadóssága? stb. De ugyanígy a génmanipulált élelmiszerek, a szelektív hulladékgazdálkodás, a kettős állampolgárság és a fogyatékkal élők helyzete is szerepelnek a palettán. A nap első humoros beszólása talán akkor csendül fel, amikor Kövér László az egészségtelen táplálkozással kapcsolatban megjegyzi: azért az nem törvénybe ütköző, ha valaki kövér… Orbán Viktor sajnos nem lehet jelen, viszont válaszait írásban megkapják a kérdezők, Pál Antónia és Szabó Patrik is kap egy kék bársonyba kötött hivatalos válaszlevelet a miniszterelnöktől. Optimista tekintettel Az ebéd ízletes, a váradi gyerekek arra lehetnek büszkék, hogy Novák Katalin családért és ifjúságért felelős államtitkár társaságában, a felnőttek meg arra, hogy dr. Simicskó István honvédelmi miniszter társaságát élvezhették. „Még a felnőtt képviselők közt is megállnák a helyüket a diákok, sőt, talán sok esetben még sokkal fegyelmezettebben, tisztelettudóbban is viselkedtek, mint a honatyák. Nagyon ügyesek voltak, komoly kérdéseket tettek fel, megdolgoztatták a kormány tagjait, tehát én mindenképpen hasznosnak ítélem ezt a napot. A gyermekek bejöttek a világ egyik legszebb épületébe, és látták, hogy a magyar politikusok hogyan dolgoznak, milyen kérdésekre kell válaszolniuk, milyen célkitűzéseik vannak, milyen programokat akarnak végrehajtani” – értékelt a Bihari Naplónak a tárcavezető. Még valami hátravan: a Szent Korona megtekintése, illetve a díszőrség magyarázatokkal fűszerezett bemutatója. Vonzó a látvány, viszont bizonyára sokakat elrettent ezen pálya választásától az a mondat, hogy „optimista tekintettel négy órán keresztül mozdulatlanul vigyázva kell állni”. Sajnos az idő csúnyára fordult, ezért a budai várat csak futtában lehet megcsodálni, de így is marandó örök élményt nyújt, akárcsak az ezt megelőző néhány óra. Azért arra még jut idő, hogy a kisbusszal tegyünk egy kört Budapesten, amihez sofőrünk, Fenesi Ferenc nyújt szakszerű idegenvezetői tájékoztatást. Kellemes, hasznos információkkal, élménnyel, és a Gyermekmentőktől kapott batyuval távozunk a magyarok fővárosából. Ciucur Losonczi Antonius erdon.ro 2016. július 23.Veszélyben a kontinensünk?Oroszország, Iszlám Állam, terrorizmus, ellenőrizetlen migráció, az Európai Unión belüli repedések, brexit, hibrid háború, nukleáris fegyverek – az Európa biztonságát fenyegető veszélyek valóságos leltárát mutatták be Tusványoson a kontinens biztonságával foglalkozó panel meghívottjai. Többen hangoztatták: le kell számolni azzal a tévhittel, hogy többé nem következhet be háború. Gerald Frost, a Danube Institute (Duna Intézet) igazgatója Oroszország fegyverkezését, a Moszkva által kezdeményezett hibrid háborút sorolta a főbb veszélyforrások közé, de kitért a brexitre is, hangsúlyozva: ez nem befolyásolja Európa biztonságát, Nagy-Britannia ugyanúgy részt vállal majd a kontinens védelmében. Úgy vélekedett, a békét a NATO-nak kell fenntartania, és emlékeztetett arra a mondásra, mely szerint aki békét akar, annak a háborúra kell készülnie. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke úgy vélekedett: Európa nem tanult a 20. századi világháborúkból, 1989 után azt hitték, beköszöntött az örök béke kora, most pedig újra megfeledkezni látszik arról, hogy egy atomháború a világ pusztulásához vezetne. Oroszország is atomhatalom, ezért óvatosabban kellene közelíteni az európai konfliktusokhoz, kevesebb kardcsörgetésre lenne szükség, hisz az ukrán válságra nincs katonai megoldás, csak politikai. Elkezdődött egy minszki folyamat, s bár döcög, ennél jobb ötlettel még senki nem állt elő. A konfliktus 10 ezer halálos áldozatot követelt, és 1,8 millió belső menekültet tartanak számon – ennyi ukrán lakos kényszerült arra, hogy elhagyja otthonát. Sérelmezte az európai kettős mércét: miközben zavartalanul jöhetnek illegális bevándorlók, az ukrán állampolgárok számára még csak a vízummentes belépés lehetőségét sem biztosítják, hogy törvényesen léphessenek be az EU területére. A migrációs válság mellett az Európát fenyegető kockázatok közé sorolta a belső repedéseket, amelyeket a brexit felerősített. Martonyi János volt külügyminiszter a veszélyeket sorolva szólt az olyan klasszikus biztonságpolitikai kockázatokról, mint a terület elleni támadás, hangsúlyozva: az államnak kötelessége megvédeni határait. Úgy vélte, a magyar politika helyesen ismerte fel, hogy a határokat az illegális bevándorlóktól is meg kell védeni. A hibrid háború, a cyber-hadviselés mellett szólni kell azokról a kockázatokról is, amelyek az energia- vagy az élelmiszerbiztonságot, az ivóvízhez való hozzáférést, a gazdasági stabilitást veszélyeztetik. S bár más országok nehezen értik meg, de a magyar nemzet számára kiemelt fontosságú a kulturális biztonság, a közösség kulturális-szellemi-nyelvi örökségének megőrzése. A nyugati háborúk másról szóltak, de valahányszor Magyarországot – és talán Lengyelországot – támadás érte a történelem során, mindig az volt a tét, hogy sikerül-e megmAradni magyarként, tehát létünk is veszélybe került. Ráadásul jelenleg legalább öt országban élnek magyarok, az ott élő magyar közösségek pedig még veszélyeztetettebbek – mutatott rá. Kontrát Károly, a Budapesti kormány belügyminisztériumi államtitkára szerint Európa biztonságát az illegális migráció, a terrorizmus és az Iszlám Állam fenyegeti leginkább. A világban jelenleg 60 millió menekültet és 240 millió, döntően gazdasági migránst tartanak számon, ez azt is jelenti, hogy sokáig kihívás lesz majd a migráció. Az EU nem talált jó választ erre a helyzetre, nem követeli meg a külső, schengeni határok védelmét, a kötelező betelepítési kvóta pedig rossz megoldás, mert minden állam szuverén joga eldönteni, kit akar befogadni. Emlékeztetett az októberben esedékes népszavazásra, és arra kérte a külhoniakat, mondjanak nemet a betelepítési kvótára. Teljesen más szempontokat vázolt Cristian Pârvulescu politológus, a Pro Democraţia Egyesület tiszteletbeli elnöke, aki az Európai Unió mellett működő konzultatív szervezet, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagjaként migrációs ügyekkel is foglalkozik. A Bukaresti elemző azt mondta: örül, hogy Nagy-Britannia kilépett az EU-ból, szerinte a britek eddig sem nagyon tudtak és akartak beilleszkedni, fékezték az integrációt, az Amerikai Egyesült Államok érdekeit képviselték. Szerinte a brexit után a szétesés inkább az Egyesült Királyság egységét veszélyezteti. A brexit felgyorsíthatja az integrációt, első lépésként vélhetően kétsebességes EU jöhet létre. A több Európa a megoldás – vélekedett, azzal is érvelve, hogy miután 25 év alatt a magyar–román kapcsolatok sem javultak, ha az EU eltűnik, akár Erdély is konfliktusos övezetté válhat. Pârvulescu azt is mondta: Moszkva racionális válaszokat adott az általuk fenyegetésnek tekintett lépésekre, csakhogy Oroszország maga is veszélyforrás Európa biztonságára. Ennél nagyobb kockázat Törökország, amely irracionális válaszokra is képes, amint a puccskísérlet utáni megtorlások is mutatják. A migráció kapcsán megjegyezte: a menekülteket nem lehet sorsukra hagyni, Görögország nem tudja megvédeni tengeri határait, a kvóta pedig a szolidaritás jele. Szavaira reagálva Kontrát Károly felvetette: határai védelmére Görögország bevethetné 500 ezer fős hadseregét. Martonyi a radikális iszlám terrorizmus veszélyére tért vissza, amely ellen a legkeményebben kell fellépni. Brenzovics László a kettős mércére hívta fel a figyelmet: az 1,8 millió ukrán belső menekülttel sem a karitatív szervezetek, sem a nyugati média, sem az európai államok nem foglalkoznak, s miközben közel-keleti bevándorlók törvénytelenül léphetnek be Európába, minden, Ukrajnával szomszédos állam meg tudja védeni határait az ukránoktól – pedig ők nem baltával meg robbantószerekkel érkeznek. Gerald Frost bevallotta: maga is a brexitre szavazott, és büszke a döntésre, mert az EU-t nem tartja demokratikusnak, és mert azt akarja, hogy az Egyesült Királyság a maga ura legyen. Dávid és Góliát harca volt a népszavazási kampány, amelyben a legkülönfélébb hírességektől az egyházfőkig mindenkit bevetettek, hogy mAradásra vegyék rá a szavazókat, mégis győzött a népakarat – magyarázta. Farcádi Botond Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. május 10.Magyarország ideiglenesen felfüggesztette a szisztematikus határellenőrzéstMTI - A magyar kormány ideiglenesen felfüggeszti a szisztematikus határellenőrzésről szóló uniós rendelet alkalmazását – nyilatkozta a budapesti Belügyminisztérium parlamenti államtitkára kedden az MTI-nek. A Magyar Közlönyben kedd este meg is jelent az erről szóló kormányhatározat, így hatályossá vált. Kontrát Károly közölte: az intézkedés miatt többórás várakozás alakult ki egyes határszakaszokon, és félő, hogy a nyári időszakban a várakozás ideje megsokszorozódhat. Hozzátette: a kormány ezért szükségesnek látja a szisztematikus határellenőrzés ideiglenes felfüggesztését, helyette célzott határellenőrzést vezet be. „Magyarországnak kezdettől voltak fenntartásai a jogszabállyal, a gyakorlati működésével kapcsolatban, és az elmúlt heteket tesztüzemnek tekintette" – mondta Kontrát Károly. Az államtitkár hozzátette, az illegális bevándorlás Európa legfontosabb vívmányait, így a schengeni rendszert és az uniós állampolgárok szabad mozgását veszélyezteti. Kontrát Károly azt is mondta, hogy a kormány szerint Brüsszelnek nem az uniós állampolgárok „vegzálásával", hanem az illegális bevándorlók megállításával, ellenőrzésével és a terroristák felkutatásával kellene elsősorban foglalkoznia. Az Európai Unió Tanácsa április elejétől vezette be a kötelező szisztematikus határellenőrzést, amelynek értelmében minden uniós és harmadik országbeli állampolgárt kötelezően ellenőrizni kell a schengeni határokon való ki- és belépésnél. A határozatban az is szerepel, hogy a tagállamok számára engedélyezni kell, hogy ne végezzék el a szisztematikus ellenőrzéseket, ha kockázatelemzéssel alá tudják támasztani, hogy az ellenőrzés könnyítése nem okozna biztonsági kockázatot. Az április elején hatályba lépett szigorítás miatt az EU-csatlakozás előtti éveket idéző sorok alakultak ki a román–magyar határátkelőknél, ahol a várakozási idő sok esetben meghaladta a három órát is a személygépkocsik esetében. A szisztematikus ellenőrzés rendkívül megkeserítette az országhatáron rendszeresen átkelők életét, akik emiatt internetes aláírásgyűjtést indítottak az intézkedés felfüggesztése érdekében. Krónika (Kolozsvár) lapozás: 1-14
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
